Az ún. egyszeresen telítetlen zsírsavak közé tartozik az olajsav, míg a linol- és linolénsav a többszörösen telítetlen csoportba tartoznak.

A linolsav az omega-6,

a linolénsav az omega-3 család tagja.

A linol- és linolénsav a szervezet számára nélkülözhetetlen,

nem képes előállítani, ezért ezeket a táplálékkal kell bevinni.

Az ilyen anyagokat esszenciális zsírsavaknak vagy F-vitaminoknak nevezzük. Linolsavban gazdag a napraforgó-, tökmag-, kukorica- és szójaolaj (és a kendermag olaj), az állati eredetű élelmiszerek közül elsősorban a halak különösen a tengeri halak olaja (lazac, makréla).

Az omega-3 zsírsavak utáni tudományos érdeklődés elindítója az volt, hogy az eszkimóknál, ahol rendkívül magas a hal és halolajfogyasztás a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya jóval alacsonyabb volt azokhoz a népekhez képest, ahol kevés halat fogyasztanak. Az utóbbi évek kutatásai összefüggést mutattak ki számos kórkép kialakulása és az elégtelen omega-3 zsírsavbevitel között. Ezért e zsírsavbevitel fontos szerepet játszhat ezen kórképek megelőzésében és kezelésében.

A magyar lakosság táplálkozására jellemző, hogy az össz-zsírsavfogyasztás magas (40 energia % feletti), túlzott a telítettzsír- és alacsony a többszörösen telítetlen zsírfogyasztás.

Omega-3 zsírsavat pedig alig fogyasztunk, hiszen a szója-, repce- és lenolaj ill. halak fogyasztása igen alacsony hazánkban (2.5-3 kg hal/fő/év).

(A kendermag olaj fogyasztás pedig eddig teljesen ismeretlen volt! ) A szerk.

Számos vizsgálati eredmény kimutatta, hogy az omega-3 és omega-6 zsírsavak a vér koleszterinszintjére gyakorolt jótékony hatásukon kívül csökkenti az érelmeszesedés ill. szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Bevitelük csökkenti a trigliceridszintet, napi 2 g-nál nagyobb bevitele a trigliceridszintet 20 %-kal csökkentette. Emellett emelik a védőfaktor HDL-koleszterinszintet, javítják a véráramlást, fokozzák az erek rugalmasságát, ezáltal csökkenti a vérrögképződés veszélyét és a szív terhelését. Az érrendszeri kórképekhez hasonlóan a gyulladásos betegségek megelőzésében és kezelésében is fontos szerepük van gyulladásellenes hatásuk miatt.

Számos betegségben igazolták jótékony hatásukat, például izületi gyulladásban, gyulladásos bélbetegségekben, asztmában, pikkelysömörben.

Mindezek alapján látszik, hogy nagyon fontos a zsírsavak megfelelő bevitele a szervezetbe. Hiányuk és ugyanakkor túlzott bevitelük, egymáshoz viszonyított arányuk eltolódása egyaránt káros változásokat idézhet elő. Ezért fontos, hogy az omega-6/omega-3 zsírsav aránya 7:1-5:1 között mozogjon. Az energiaszükséglet 10%-át linolsavval, 2%-át linolénsavval elégítsük ki.

Az ilyen típusú táplálkozás mellett számos kutatás bizonyította a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkenését, valamint a szívizom infarktus és az agyi események előfordulását.

Miért olyan fontosak élettanilag a többszörösen telítetlen zsírsavak?

A telített zsírsavak feladata elsősorban az energiatermelés. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy részét ugyan felhasználjuk energiatermelésre, de ezek már inkább a sejtek építésében játszanak szerepet. A többszörösen telítetlen zsírsavak táplálkozás-élettani jelentősége pedig az, hogy belőlük fontos hormonszerű vegyületek képződnek, és ezeknél a zsírsavaknál már előtérbe kerül a sejtek anyagában betöltött funkció.

A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az omega-6- és az omega-3-, azaz az esszenciális zsírsavak. Mindkettő részt vesz a hormonszerű vegyi hírvivő anyagok, a prosztaglandinok termelésében. Ezeknek többek között gyulladásszabályozó és vérzésgátló hatásuk van. Szerepük van még a sejthártyák felépítésében, a zsírok szervezeten belüli szállításában. Az omega-6-zsírsavak (linolsav-származékok) fő forrása pl. az olíva- és napraforgóolaj. A magyar lakosság zsírbevitelének mindössze 0, 5 %-át fedezi különféle halak fogyasztásával. Ez azért sajnálatos, mert az omega-3-zsírsavak végső formájukban az olajos halakban fordulnak elő, pl. lazacban, makrélában és szardíniában.

 Ezek az ún. linolénsav-származékok szabályozzák a vér koleszterinszintjét (a jó/rossz koleszterin arányát) és csökkentik a szívbetegségek kockázatát is.
- telített zsírsav: pl. vajsav, kapronsav, laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav
- egyszeresen telítetlen zsírsav: pl. olajsav
- többszörösen telítetlen zsírsav: pl. linolsav, alfa-linolénsav, arachidonsav, eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA)
Az utóbbi évek kutatásai derítették ki, hogy az idegsejtek öregedési folyamataiban a sejtmembránok fluiditása csökken. A felismerés egybevág azon öregedési elméletekkel, melyek a folyamatot az O2 szabadgyökök felszaporodásával a lipidperoxidáció és a membrándestrukció fokozódásával jellemzik. Jelen tudásunk abban áll, hogy az idegsejt membránban megnő a telített lipidek aránya a telítetlen lipidek arányához képest. Az idegsejt membrán megváltozása maga után vonja az idegsejt funkcionális zavarait. Politelitetlen omega-3 zsírsavak - mint az EPA és a DHA -adagolásakor a zsírsavak incorporálódnak az idegsejt membránban és megnövelik annak fluiditását. Állatkísérletekben bizonyították, hogy az agy poliénsav (PUFA) igénye igen nagy. Különösen vonatkozik ez a fejlődésben lévő agy és az idegrendszer esetére. Crawford és munkatársai humán kísérletekben a fejlődés korai stádiumában magzatokon és újszülötteken vizsgálták a PUFA igényt, valamint az agy növekedésének, fejlődésének viszonyát. Megállapították, hogy a szellemi elmaradottság és a nem megfelelő PUFA ellátottság között szoros összefüggés van.
Az E-vitamin legfontosabb szerepe a sejthártya védelme: megakadályozza, hogy az oxidáció hatására a sejthártyák többszörösen telítetlen zsírsavai károsodjanak, valamint antioxidánsként segít semlegesíteni a sejteket károsító szabad gyököket. Ezért elsősorban betegségmegelőző szerepe jelentős, de segíti a szelén és a K-vitamin felszívódását is.

Milyen befolyása van a megfelelő omega-3 szint biztosításának a terhesség időszaka alatt?

Az omega-3 zsírsavcsoport élettani szerepe rendkívül sokrétű. Beépülve a sejthártyába részt vesznek annak egészséges felépítésében, de meghatározzák a vörösvérsejtek állapotát és a vér viszkozitását is.

Jelentős szerepük van a szív- és érrendszer védelmében, elsősorban a vér koleszterin- és trigliceridszintjének csökkentése, valamint a magas vérnyomás kedvező befolyásolása miatt.

Az utóbbi években egyre inkább a figyelem középpontjába került ezeknek a zsírsavaknak a várandósság alatti és az újszülött-, csecsemőkori jelentősége.

Több vizsgálat eredménye utal arra, hogy csökkentik a terhességi magas vérnyomás, a preeclampsia és a koraszülések előfordulási gyakoriságát.

Miért van a gyerekeknek szükségük omega-3 olajra?